Önismeret, Párkapcsolat BLOG kategória bejegyzései

Önismeret, Párkapcsolat, meddőség, válás

6 dolog a randizásról, amit szeretnének a férfiak, ha tudnának a nők

Rohamosan változó világunkban nagyon zavarba ejtő férfinak lenni, a randizás területére pedig még inkább a zavarodottság jellemző. A férfiaktól azt várják el, hogy erősek, ám mégis érzékenyek legyenek, hogy megoldjanak dolgokat, ugyanakkor képesek legyenek megosztani az érzelmeiket anélkül, hogy az nehézséget okozna nekik. A legtöbb férfi ott veszik el, amikor előtérbe kerül a nő kívánsága, hogy milyen legyen, mit tegyen, anélkül, hogy közben teljesen elveszítené önmagát.

Nem mondhatni, hogy a többnyire lángelmék lennénk és a randizás közeledtével megtévesztőbbek, romantikusabbak, elveszettebbek és jóval óvatosabbak lehetünk, feltehetőleg sokkal inkább, mint a nők. Szóval, mik azok a dolgok, amelyeket szeretnének a férfiak, hogy a nők tudjanak a randizásról? Íme hat dolog, ami bepillantást enged a témába:

1. A férfiaknak kevesebb fogalmuk van a dolgokról, mint nektek

A férfiakra nehezedik az a nyomás, hogy megtegyék az első lépést, hogy úgy tűnjön, tudatosan cselekednek és, hogy átvegyék az irányítást. Azonban a férfiaknak legalább annyi, (ha nem több) bajuk van azzal, hogy kiderítsék milyenek legyenek, mit tegyenek, mit mondjanak, mint nektek. Arra tanították őket, hogy bármit is szeretnének, az valahogy mindig balul sül el.

2. A legtöbb férfi nem érti a nőket

Egyáltalán. A férfiak nem beszélik és hallják a nők nyelvét, és rossz gondolatolvasók. Hatalmas megkönnyebülés számukra olyan nővel randizni, aki hajlandó nyíltan beszélni arról, mit szeretne. Ne féljetek elmondani a partnereteknek, hova szeretnétek menni, mit szeretnétek csinálni vagy hogy bánjanak veletek!

3. A férfiak tele vannak bizonytalansággal és sokkal érzékenyebbek, mint a nők

De nem megengedett a számukra, hogy ezt kimutassák. A férfiakat arra tanították, hogy erősek legyenek, hogy mindenre tudják a választ, és másként nem is létezhetnek. Amikor egy nő azért hálás a férfinak, amilyen ő valójában, és nem várja el vagy vetíti rá, hogy másként kezelje a dolgokat, mint ahogyan képes rá, könnyebben fel tud majd szabadulni és leengedni a falait.

4. A férfiak másként működnek

Nem nyílnak meg könnyen. Szeretnek egyedül lenni. Szeretnek a barátaikkal időt tölteni és kikapcsolódni. Ha a férfi olyan nővel randizhat, aki hajlandó megengedni neki, hogy önmaga legyen, azt tegyen, amit akar, s amikor szeretné, az a férfi még izgatottabban fogja várni az időt, amit veled tölthet.

5. A férfiak nem tudják, hogyan kezeljék a nőket

Kinyitsd neki az ajtót, vagy feminista lévén bajba kerülsz, ha túl sokat teszel? Amikor randiztok, segíts neki. Tudatsd vele, mit szeretnél, hogyan bánjon veled. Ha nem hajlandó megtenni, nem ő a megfelelő partner a számodra.

6. Te iránytasz

Ezt tudjuk. Te is tudod. De a hőseid leszünk, ha megkérsz minket. Amikor egy nő azt kérdezi, “Kedves, megtennéd ezt nekem?”, a férfi tudja, itt az idő férfinak lenni. A férfiak szeretnek elintézni dolgokat és a segítségedre sietni, különösen ha tudják, hálás leszel érte (és a hála alatt legtöbbször a szexet értik!).

A férfiak egyszerűbb teremtmények, akik könnyebben összezavarodnak a világban betöltendő szerepüket illetően. Nincs szükségük sok mindenre. Egy nő, aki hálás lesz nekik, szexel velük, megengedi, hogy azt csináljanak, amit akarnak, az nagymértékben megalapozza a jó kapcsolatot. Ha ezt megadod egy férfinak, bármit kérhetsz tőle, amit csak szeretnél, és meg is fogja adni neked.

Írta: Gary Douglas 2015 Augusztus 24

Fordította: Száraz Szilvia

6 dolog a randizásról, amit szeretnének a férfiak, ha tudnának a nők

Melyik évszakot szereted?

A kérdés azt sugallja, hogy választani kell. Így is hangozhatna: Válassz egy évszakot, amit szeretsz. Csak abban az egyben lehetsz boldog. Tavasz, nyár, ősz vagy tél. A többibe keresd meg, ami nem tetszik.

Kisgyermekként, amíg nem tanultuk meg megkülönböztetni az évszakokat elfogadtuk őket olyannak, amilyenek. Mindegyikben megtaláltuk a szépséget, örültünk neki.

Amíg az emberek földművelésből éltek, látták a körforgás hatását a növényekre, állatokra, értékelték a hideget, meleget, esőt, havat, napfényt, szelet. Ehhez a rendhez igazodtak.

Tudták, a természet tudja a dolgát. Az erős hideget kevesebb kártevő vészeli át. A növényeket kevésbé kell félteni tőlük a következő évben. Most úgy gondoljuk, a permetezés majd megoldja. A hótakaró a növényeket óvta a fagytól és csapadékot adott nekik. Manapság gátja a közlekedésnek…

Megszoktuk, hogy télen ehetünk paradicsomot, zöldségeket, gyümölcsöt, nyáron pedig banánt. Ha nincs, panaszkodunk?

Rácsodálkoztál már egy kisgyermek vagy kis állat elfogadására és befogadására? Hangosan, vagy csak látványban érzékelhető a nyitottsága: Mi ez? Mire jó? Mit tudok vele csinálni? Ha hagyjuk, boldoggá teszi az élmény.

Felnőttként megengedjük-e magunknak ezt a kíváncsiságot? Felfedezzük, hogy a körforgás nem jelenti azt, hogy teljesen ugyanolyan. Meglátjuk a csodákat körülöttünk?

Talán a legfontosabb megengedni magunknak és másoknak az öröm könnyedségét. Nevetni a nevetés öröméért. Megengeded, hogy rácsodálkozz mindenre körülötted, és örülj neki újra és újra? Tudod hogyan lehet ezt? Tudtad, hogy felnőttként is lehetséges ez, s ha nem megy kérhetsz segítséget?

Lehet, hogy azt gondolod, hogy nem teheted meg, vagy már kisgyerekként sem tetted ezt. Ez valóban igaz? Vagy csak egy választás?

 

Kernné Mihácsi Melinda

Mit jelez a tested?

Mivel reagálsz arra, ha berekedsz, elmegy a hangod? Milyen gondolatok jönnek fel benned? Főleg ezek?:

  • Megfáztam.
  • Hideget ettem.
  • Megerőltettem a hangomat.
  • Izgulok.

Amikor kezelek, oldásokat végzek, tanfolyamot tartok vannak pillanatok, hogy rekedté válik vagy teljesen elmegy a hangom. Ahogy ismételjük a kérdést, amit feltettem, vagy átfogalmazzuk, hirtelen változik, kitisztul, vagy erősödik a rekedtség.

Megtanultam, hogy nagyon jó jelzőrendszerem van.

Felmerült a kérdés bennem, amikor mással beszélgetek, nem kezelem, honnan tudom, hogy én izgulok, vagy ugyanaz a jelzőrendszer kapcsol be, ami a kezelésekkor?

Ma jött a felismerés. Rengetegszer kerestem magamban a hibát, a rekedtségemért, akadozásért a hangomban, amikor csak egy jelzés volt, hogy a velem szemben lévő nem fogadja nyitottam amit mondok, mást gondol, nehéz neki arról beszélni.

Hányszor érzékeljük más gondolatait, érzéseit, testérzeteit a saját testünkben, és hányszor hisszük, hogy ez mihozzánk tartozik?

Hányszor ítélted meg a testedet és magadat, amikor az másokról adott információt számodra?

Ránéznél erre? Feladnád az ítéleteket?

Mit veszel észre?

Hányszor tapasztaltad, hogy észrevettél valamit, amit más nem? Volt olyan, hogy meg se hallgatták, figyelmen kívül hagyták, amikor ezt meg akartad osztani?

Lehet, hogy már egész kiskorodban is voltak ilyen helyzetek?  Esetleg meg sem tudtad fogalmazni, hogy mi az, hiszen a felnőttek nem látták, máshogy látták, gyerekesnek tartották…?

Milyen képességeket tagadsz le, hogy beilleszkedj a “felnőttek” világába? Milyen lehetőségeket tagadsz meg magadtól és ezzel másoktól is, mert esetleg azt láttad, érzékelted, hogy mások is ezt csinálják?

Lehet, hogy jobban működne amibe belekezdesz, ha elismernéd a tudásodat?

Máshogy látnád a világot? Máshogy is tudnál kommunikálni? Megértenél olyan embereket, akiket sokan fogyatékosoknak, különcnek … mondanak? Autistákat? Akik nem beszélnek? Kisbabákat? Létrehoznál valamit, amiről nem is álmodnak az emberek? Tudsz dolgokat valahonnan? Megérzéseid vannak? Érzel? Látsz?

Az Access Consciousness eszközök ahhoz segítenek hozzá, hogy tudd, amit tudsz (Magyar felirattal):

 

Hányszor hitted valamire, hogy az evidens? Tényleg az?

Nők és gyermekeik, sokat köszönhetnek neki… Gondolatok folytatása:

Hány olyan téma van, ami a világ egyik felén evidens, a másik felén büntetnek érte? Hány olyan ügy van, ami anno üldöztetéssel, bírósággal, zaklatással, veszélyeztetés bélyegével, boszorkányüldözéssel, mágiával járt ahol éltél,  most már nem? Hány van, ami most van ebben a fázisban és valamikor majd kiderül az ellenkezője, és talán rehabilitálnak?…

Ilyen az oltás, gyermekveszélyeztetés ha nem működsz együtt xy-nal téma is ma Magyarországon. Ma olvastam, hogy szülői értekezleten nem megjelenés gyermek fejlődésének veszélyeztetése vádjával járhat. Ilyen törvényt hoztak, amit úgy lehet forgatni, ahogy akarják.

Itt egy gyöngyszem:

2015. évi CXXIII. törvény 13. § (5a)7 : “Ha a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú törvényes képviselője nem gondoskodik a kiskorúnak a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló jogszabály szerint a védőnő feladatkörébe tartozó szűrővizsgálaton való megjelenéséről, valamint a védőnő feladatkörébe tartozó szolgáltatások igénybevételéről, a védőnő kezdeményezésére az egészségügyi államigazgatási szerv határozattal intézkedik. Az egészségügyi államigazgatási szerv a határozatot megküldi a család- és gyermekjóléti központnak, valamint a gyámhatóságnak.”

“Kötelező egészségbiztosítás keretein belül igénybe vehető szolgáltatás”-t teszik kötelezővé ! A törvényben nem vették észre ezt az ellentmondást? Csak nem úgy értelmezik, hogy kötelező igénybe venni, és utána dönthetsz, hogy fizetsz érte, vagy igénybe veszed az egészségbiztosítást és az fizeti?

Választható dolgok kötelezővé tétele vezet a diktatúrához!

Nagyon megosztotta a hozzászólásokat az alábbi cikk is:

Oltásokról, a tények tükrében

http://nepszava.hu/cikk/1125835-oltasokrol-a-tenyek-tukreben

Mennyi ember nem bírja, hogy a másiknak más tapasztalatai vannak, máshogy gondolkodik? Hány ember gondolja, hogy a diktatúra a legjobb megoldás? Hány félelmet generálnak azért, hogy manipuláljanak? Hány eszmét, találmányt védenek csak azért, hogy ki ne derüljön, hogy megnyomorítottak másokat vagy védjék a tekintélyüket, bevételüket?

Mi kell ahhoz, hogy félelem nélkül, nagykorúként, felelős szülőként kezeljék a társadalmat? Mi kell ahhoz, hogy hasra csapással ne lehessen se törvényt létrehozni, se abból tejhatalmat gyakorolni?

Nők és gyermekeik, sokat köszönhetnek neki…

Pár nappal ezelőtt hallottam Geréb Ágnes ügyének újratárgyalásáról.

A most szülő nők nem tudják, hogy sokat köszönhetnek neki:

Mérsékelték Geréb Ágnes büntetését, nem kell börtönbe vonulnia

http://index.hu/belfold/2017/04/20/gereb_agnes_itelethirdetes/

“Geréb Ágnes az utolsó szó jogán saját munkájáról beszélt… Beszélt arról, hogyan engedett már 1977-ben apákat a szülőszobába, ami akkor még szakmai vétségnek számított, hogy bizonyos szülészeti módszereket már akkor használt, amikor azok még nem voltak a szokás, protokoll részei. Például, hogy otthoni szüléseknél nem vágja el azonnal a köldökzsinórt, vagy húsz percnél is tovább várja a méhlepény természetes megszületését. ”

Azóta természetes majdnem minden magyar kórházban, hogy az anyát férje és mellette a dúla is kísérheti. Köszönjük ezt minden kezdeményezőnek, akik nem ismertek lehetetlent, nem tántorodtak vissza a nehézségektől!

Utolsó szó jogán, 2017. április 20.:

http://www.otthonszules.hu/utolso-szo-jogan-2017-aprilis-20/

“„Akkor, amikor 2004 februárjában Borsóka kikerült a kistarcsai kórház inkubátorából, másnap odajött hozzánk az osztályvezető főorvos és ezt mondta: ’Milyen érdekes fintora a sorsnak, hogy ki került ma abba az inkubátorba, ahol eddig az önök fia volt. Egy „B” magzat, ugyanolyan tünetekkel, mint Borsóka, annyi csak a különbség, hogy ő kislány és kórházban született’.”….

2007-ben összesen 132 újszülött halt meg életének nulladik napján, tehát másik 131 újszülött is életét vesztette születése napján ugyanabban az évben, aminek szeptember 15-éjén az Alma utcai születésházban a tragikus kimenetelű vállelakadás történt. A 132 újszülött közül csak egyről tudósított a sajtó, arról a kisbabáról, aki miatt ez a perújítás zajlik.”

Hány olyan téma van, ami a világ egyik felén evidens, a másik felén büntetnek érte? Hány olyan ügy van, ami anno üldöztetéssel, bírósággal, zaklatással, veszélyeztetés bélyegével, boszorkányüldözéssel, mágiával járt ahol éltél,  most már nem? Hány van, ami most van ebben a fázisban és valamikor majd kiderül az ellenkezője, és talán rehabilitálnak?…

gondolat folytatása itt:

Hányszor hitted valamire, hogy az evidens? Tényleg az?

Keresed a csodát? Keresed önmagad?


Mi van, ha te vagy a csoda? Mi van, ha nem kell keresni önmagad? Választod, hogy tudod amit tudsz? Hogy kereshetsz olyant ami TE MAGAD vagy, ami mindig megvolt számodra? Egyszerűen hidd el, hogy nem keresnéd, ha nem lenne meg benned! Egyszerűen nem látnád!

Mit üzen a tested?

Oda figyelsz a testedre? Hogyan, milyen szemüvegen keresztül nézed a saját és párod testét?

Odafigyelsz a testedre? Amikor a testedre figyelsz milyen ítéleteid vannak róla? Elhiszed, hogy jól működik a tested?

Amikor valami “betegség” van a testünkben, akkor a test jelez nekünk. Milyen oldalról nézed ezt az üzenetet? Esetleg javítani akarod? Lehet, hogy a bemenetet kéne változtatni? Gondolatokat? Ételt?….