Várandósság, Szülés BLOG kategória bejegyzései

Meddőség, nem jön a baba, terhesség, várandósság, kórházi szülés, otthonszülés

Hányszor hitted valamire, hogy az evidens? Tényleg az?

Nők és gyermekeik, sokat köszönhetnek neki… Gondolatok folytatása:

Hány olyan téma van, ami a világ egyik felén evidens, a másik felén büntetnek érte? Hány olyan ügy van, ami anno üldöztetéssel, bírósággal, zaklatással, veszélyeztetés bélyegével, boszorkányüldözéssel, mágiával járt ahol éltél,  most már nem? Hány van, ami most van ebben a fázisban és valamikor majd kiderül az ellenkezője, és talán rehabilitálnak?…

Ilyen az oltás, gyermekveszélyeztetés ha nem működsz együtt xy-nal téma is ma Magyarországon. Ma olvastam, hogy szülői értekezleten nem megjelenés gyermek fejlődésének veszélyeztetése vádjával járhat. Ilyen törvényt hoztak, amit úgy lehet forgatni, ahogy akarják.

Itt egy gyöngyszem:

2015. évi CXXIII. törvény 13. § (5a)7 : “Ha a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú törvényes képviselője nem gondoskodik a kiskorúnak a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló jogszabály szerint a védőnő feladatkörébe tartozó szűrővizsgálaton való megjelenéséről, valamint a védőnő feladatkörébe tartozó szolgáltatások igénybevételéről, a védőnő kezdeményezésére az egészségügyi államigazgatási szerv határozattal intézkedik. Az egészségügyi államigazgatási szerv a határozatot megküldi a család- és gyermekjóléti központnak, valamint a gyámhatóságnak.”

“Kötelező egészségbiztosítás keretein belül igénybe vehető szolgáltatás”-t teszik kötelezővé ! A törvényben nem vették észre ezt az ellentmondást? Csak nem úgy értelmezik, hogy kötelező igénybe venni, és utána dönthetsz, hogy fizetsz érte, vagy igénybe veszed az egészségbiztosítást és az fizeti?

Választható dolgok kötelezővé tétele vezet a diktatúrához!

Nagyon megosztotta a hozzászólásokat az alábbi cikk is:

Oltásokról, a tények tükrében

http://nepszava.hu/cikk/1125835-oltasokrol-a-tenyek-tukreben

Mennyi ember nem bírja, hogy a másiknak más tapasztalatai vannak, máshogy gondolkodik? Hány ember gondolja, hogy a diktatúra a legjobb megoldás? Hány félelmet generálnak azért, hogy manipuláljanak? Hány eszmét, találmányt védenek csak azért, hogy ki ne derüljön, hogy megnyomorítottak másokat vagy védjék a tekintélyüket, bevételüket?

Mi kell ahhoz, hogy félelem nélkül, nagykorúként, felelős szülőként kezeljék a társadalmat? Mi kell ahhoz, hogy hasra csapással ne lehessen se törvényt létrehozni, se abból tejhatalmat gyakorolni?

Nők és gyermekeik, sokat köszönhetnek neki…

Pár nappal ezelőtt hallottam Geréb Ágnes ügyének újratárgyalásáról.

A most szülő nők nem tudják, hogy sokat köszönhetnek neki:

Mérsékelték Geréb Ágnes büntetését, nem kell börtönbe vonulnia

http://index.hu/belfold/2017/04/20/gereb_agnes_itelethirdetes/

“Geréb Ágnes az utolsó szó jogán saját munkájáról beszélt… Beszélt arról, hogyan engedett már 1977-ben apákat a szülőszobába, ami akkor még szakmai vétségnek számított, hogy bizonyos szülészeti módszereket már akkor használt, amikor azok még nem voltak a szokás, protokoll részei. Például, hogy otthoni szüléseknél nem vágja el azonnal a köldökzsinórt, vagy húsz percnél is tovább várja a méhlepény természetes megszületését. ”

Azóta természetes majdnem minden magyar kórházban, hogy az anyát férje és mellette a dúla is kísérheti. Köszönjük ezt minden kezdeményezőnek, akik nem ismertek lehetetlent, nem tántorodtak vissza a nehézségektől!

Utolsó szó jogán, 2017. április 20.:

http://www.otthonszules.hu/utolso-szo-jogan-2017-aprilis-20/

“„Akkor, amikor 2004 februárjában Borsóka kikerült a kistarcsai kórház inkubátorából, másnap odajött hozzánk az osztályvezető főorvos és ezt mondta: ’Milyen érdekes fintora a sorsnak, hogy ki került ma abba az inkubátorba, ahol eddig az önök fia volt. Egy „B” magzat, ugyanolyan tünetekkel, mint Borsóka, annyi csak a különbség, hogy ő kislány és kórházban született’.”….

2007-ben összesen 132 újszülött halt meg életének nulladik napján, tehát másik 131 újszülött is életét vesztette születése napján ugyanabban az évben, aminek szeptember 15-éjén az Alma utcai születésházban a tragikus kimenetelű vállelakadás történt. A 132 újszülött közül csak egyről tudósított a sajtó, arról a kisbabáról, aki miatt ez a perújítás zajlik.”

Hány olyan téma van, ami a világ egyik felén evidens, a másik felén büntetnek érte? Hány olyan ügy van, ami anno üldöztetéssel, bírósággal, zaklatással, veszélyeztetés bélyegével, boszorkányüldözéssel, mágiával járt ahol éltél,  most már nem? Hány van, ami most van ebben a fázisban és valamikor majd kiderül az ellenkezője, és talán rehabilitálnak?…

gondolat folytatása itt:

Hányszor hitted valamire, hogy az evidens? Tényleg az?

Mi határozza meg a lehetőségeidet?

Tegnap előadást tartottam a Bölcsődék Napja szombathelyi rendezvényén.

Olyan módszerekről, amelyek régen elfogadottak voltak, vagy a világ más táján ismertek akár évezredek óta, de nálunk többnyire 1990 után kezdték el, vagy már csak nagyon kis számban találhatóak.

Mennyire fontos  az érintés a szeretetteljes odafigyelés a gyermeknek. A bizalom, ölelés.

Otthonszülés, kötődő nevelés, együttalvás, hordozás, textil és hibridpelenkák, segített szobatisztaság, igény szerinti hozzátáplálás. Mindegyik alternatíva, szabadon választhatják az édesanyák. A családdal kapcsolatban lévő nevelők pedig jó, ha tudják, mit rejtenek ezek a fogalmak.

Mindegyik a baba igényeire és szükségleteire reagál.

Vannak eszközök, amik csak akkor működnek, amikor a közösség támogató, vannak amik egyedileg személyre szabottan használhatók, főleg, ha olyan környezetből érkezik egy kisgyermek.

Mennyire befolyásol minket a megszokás? A “bizonyított” tények?

Digó törzsnél bizonyos látásmóddal, eszközökkel 4-6 hónapos korra elérik a segített szobatisztaságot. 1 évesen elvárják, hogy ne a házba ürítsen… Édesanyám mesélte jó néhányszor, hogy 1 évesen szobatiszta voltam…

Előadásom után hallom a kiegészítést: Tudjuk 1 éves gyermek nem lehet szobatiszta, mert nincs agyilag megérve rá.

Az időpont kitolódik… Nézőpontok? Szokások? Használt eszközök? Eszközök használatának változása?… Keresünk indokokat, hogy igazoljuk ezt?

Valóság határozza meg a gondolataink, vagy gondolataink határozzák meg a valóságunk?

Amikor hallunk számunkra meglepő dolgot, akkor be kell bizonyítanunk, hogy nekünk van igazunk?

Hogyan csökkenhet az indokolatlan császármetszések száma?

2016. május 07., 17:21

Egy interjúból szeretnék idézni:

“… túl sok technológia, túl sok császármetszés nagyon sok országban, túl sok indított szülés… ez oda vezet… egy kezdő orvos számára kizárt, hogy végigkövessen egy háborítatlan, természetes szülést. Ha soha nem lát háborítatlan szülést, azt gondolja, hogy a nők teste nagyon gyengén van megtervezve. Egyre korábban és korábban avatkozik be, túlságosan fél… Ilyenkor rengeteg lesz a császármetszés, és néhány nő a császármetszésbe fog belehalni. Az Egyesült államokban ma magasabb az anyai halálozás, mint az 1980-as években volt.” !!!
INA MAY GASKIN

Az otthonszüléshez való negatív hozzáállás, a beavatkozások számának növekedésével van összefüggésben. Ehhez kapcsolódóan az anyai halálozások növekedésének összefüggésére is felhívja a figyelmet.

A Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján semmi nem indokolja, hogy a császáros szülések aránya magasabb legyen, mint 15 %.
A Magyarországi statisztikák a következők (2015-ös adatok):

http://index.hu/belfold/2016/02/12/csaszarmetszes_szules_aranyok_infografika/

Míg 2006-ban az országos átlag a császármetszések arányát tekintve 29,2 százalék volt, 2015-ben már 39 százalék. 11% – 55% között nagyon nagy szórást találunk.

Az országon belül nincs egyforma esélye a kismamáknak, arra, hogy hüvelyi úton szülhessék meg a kisbabájukat.

Az esélyüket úgy növelhetik, ha megfelelően tájékozódnak és ha megtehetik, akkor olyan helyet, kórházat választanak, ahol kisebb a császármetszési arány, vagy dúlát választanak. A dúla jelenléte ugyanis a statisztikák (külföldi) alapján pozitívan befolyásolja  a szülés kimenetelét:

-császármetszések száma 50%-kal csökken !
-az esetek 25%-ában rövidebb vajúdás
-60%-kal kevesebben kérnek epidurális érzéstelenítést
-40%-ban csökken az oxitocin használata
-30%-kal kevesebben kérnek fájdalomcsillapítást
-a fogós szülések száma 40%-kal csökken

Kernné Mihácsi Melinda: 70/3195317

Szoptatási pozíciók

2016. február 10., 00:06

Ha a szoptatásról hallgatunk előadást általában elmondják, hogy lehet szoptatni:
1. fekve

  • háton (lehet a baba a hason vagy a vállon)
  • oldalfekvésben

2. ülve

  • bölcsőtartásban
  • kereszttartásban
  • hónaljtartásban

Megemlítik, hogy jó ha párnákkal, szoptatós párnával készülünk, és segíthet a kendő is a szoptatásban.

Ezek alapján nem is gondolná az ember, mennyi féle helyzetben lehet szoptatni, amíg nem próbálta. Nem rég találkoztam egy táblázattal, amit minden leendő édesanyának megmutatnék:

http://www.facebook.com/photo.php?fbid=2112726274831&set=a.1436095879494.44350.1745908755&type=1&theater

Majd nő a gyermek, és aki izgő-mozgó csemetét szoptat egyszer csak szembe találja magát a következő helyzettel:

“Ne zavartasd magad, csak kényelembe helyezem magam!”
http://www.facebook.com/photo.php?fbid=10151572492855035&set=a.286951410034.324399.125392205034&type=1&theater

 

Kernné Mihácsi Melinda:  70/3195317

Szoptatás könnyen?

2016. február 09., 23:56

Szoptatás nehéznek tűnhet, ha más-más információk jutnak el hozzánk.
Érdemes képzett személyekhez fordulni, vagy azok tanácsát megfogadni, akik legalább egy évig szoptatták gyermeküket.

Amúgy a szoptatás nem ördöngösség. Amennyiben a környezet segít a nyugodt légkör megteremtésében, és megerősít abban, hogy elég jók vagyunk, szinte magától működik minden:
Csak az ösztöneinkre hallgassunk. Tegyük a babát a mellünkre ahányszor csak kéri. Ne nézzük az órát!

Megnyugtatásként álljon itt egy kép arról, mekkora is normál esetben egy kisbaba pocakja, és mennyi tej fér bele egy evésre.
(Csak akkor, ha nem tömik meg üvegből a babát, és nem tágul ki a gyomra.)

 

Úgy érzed, mégis szükséged van valakire hívj fel nyugodtan, vagy a Szoptatási tanácsadót Szombathelyen, fordulhattok hozzá bizalommal.
(Kelemen Zsófi 20/4732729)

Kernné Mihácsi Melinda:  70/3195317

Szülés, születés: Segítség!

2016. február 09., 23:38

Bevezetés rész

Első gyermekemet kórházban szültem. Úgy éreztem, felkészültem a szülésre.  A kórház biztonságos, egy háton fekvés belefér a szülés menetébe. Várandósságom utolsó napjai, szülésem, és az utána lévő időszak túlélő tábor volt számomra. Valami nem stimmelt. Kerestem a kiutat, régi önmagamat. Nem tudtam, kihez forduljak, magamra voltam utalva. Mikor azt hittem, hogy minden rendben van, rá kellett döbbennem, hogy kezdhetek mindent szinte elölről, és közben várandós voltam. Csak a harmadik gyermekem megszületése után
mondhatom el, hogy meggyógyultam. Nehezen körvonalazódott, hogy poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) szenvedek. Gyermekeim nevelése közben szembesültem azzal, hogy a pocakomban és főleg születésük után mennyire átélték és átvették azt, ami bennem zajlott. Mennyire nem mindegy, hogy hogyan születnek.

A nő szülésélménye meghatározza hogyan viszonyul gyermekéhez és férjéhez rövid és hosszú távon is. Ez jelentősen befolyásolja a család életét. Akár a család széthullásához is vezethet. A gyermek tudat alatt emlékszik a méhben és születéskor vele történtekre és ez a tapasztalat meghatározza a dolgokhoz való hozzáállását. A szülő nőt és gyermekét ért traumafelismerése utáni kezelése fontos feladat. Megelőzése még fontosabb lenne. Társadalmi probléma.
Dolgozatomban a magyar szakirodalom, saját tapasztalatok, interjúk segítségével keresem a választ, hogyan lehetne megelőzni, segíteni, felismerni és hatékonyan kezelni a várandósság, a szülés és a születés ideje alatt szerzett lelki sérüléseket. Dúlaként a szülő anya mellett szeretnék ebben is segítségére lenni.

Egy gyermek személyisége, viselkedése rengeteg hatás összefüggése. Ennek tudatában vizsgálom meg, és követem dolgozatomban a születés hatását…

A pszichológiában „…hihetetlenül sok pszichológiai módszer van, de a módszer, ne feledjük el, önmagában se jó, se rossz, az alkalmazás teszi azzá, és hogy az a személy, akivel kapcsolatba kerülünk, vajon mennyire tud egy bizalmi, meghitt légkörű olyan kapcsolatot kialakítani, amiben elfogadja a kliens, hogy úgy figyeljük, követjük, olyan megértésre törekszünk, hogy szinte bebújva az ő lelki alaphelyzetébe, empátiával, megértjük az ő problémás helyzetének alappozícióját az életben, és így tudunk aztán mint egy rajta keresztül megértve őt segíteni.”/Prof. Dr. Bagdy Emőke, Hír Tv 2012/

“Szülés-születés hatásai” rész

A szüléstörténeteket, és születéstörténeteket (beleértve az enyémet is) átnézve, a tapasztalatokat összegyűjtve megállapíthatjuk:

A negatív események vagy a császármetszés önmagukban nem okozhatnak rossz szülésélményt az anyának. Amennyiben az anya úgy érzi, hogy valaki nem adta meg a szabad döntést vagy a tiszteletet számára, ez negatív élményt jelent, de az anyát nem betegíti meg. Traumatizáló élmény és ennek következtében poszttraumás stressz zavar csak akkor alakul ki, ha a nőtől teljes mértékben elveszik az önrendelkezés, döntés jogát.

Elveszik az önrendelkezés, döntés jogát annak ellenére, hogy ezzel törvényt is sértenek. Az is előfordul, hogy nem tájékoztatják az anyát, vagy ezt egyoldalúan teszik. Ha az anya szóba hozza az esetet, a babára hivatkoznak, „kellett a beavatkozás”. Nem lenne szabad elfeledkezniük, hogy tájékoztatási kötelezettségük ebben az esetben is van. A jogász kérdése, „ér-e ennyit a dolog”, tapasztalatom alapján jellemző a traumát átélt személy környezetében. Ha a történetét el is fogadják, még akkor is lekicsinylik a problémáját. Egy idő után saját maga is kezdi elhinni, hogy csak maga fújja fel a történteket. Ez a megalázó érzés, ami leköti minden szabadidejét, mások és szerettei számára nem fontos. Zavarodottá teszi, önbizalom-romboló hatású az ellentmondás.

Az olyan helyzetek, melyek a férjet a felesége kérésének megtagadására kényszerítik, aláássák a nő és férfi kapcsolatát, bizalmát, amennyiben a férfi az előírásoknak enged. (Nagyon ritka, hogy az orvos tekintélye ellenében a feleség mellett áll ki a férj)

A szülés utáni PTSD-ben szenvedő nők általában nem fordulnak szakemberhez, mert vagy természetesnek tartják és várják a tünetek elmúlását, vagy a környezetüktől elfogadják a probléma bagatellizálását.

A nő állapota, viselkedése próbára teszi a családok tűrőképességét. Még akkor sem jutnak el a terapeutához, ha konkrétan kimondják, hogy a nő „hisztizik”, vagy irreális dolgokat csinál.

Védőnők sem ismerik fel a PTSD-t, így javasolni sem tudják a szakemberhez fordulást. Nincsen adat, arról, hány nőt ér trauma szülése közben.

Judith Lewis Hermannal ellentétben állíthatom, hogy a szülés utáni PTSD- ből teljesen ki lehet gyógyulni. Megváltoztam, megerősödtem, tudom kezelni a traumát okozó helyzetet, kivédeni a PTSD-t. Biztos vagyok abban, hogy egy újabb várandósság alkalmával sem kísértene a traumatikus élmény.

A gyermekek életében meghatározó nyomot hagy a születés élménye. Ez az első siker, vagy kudarcélmény (sokszor traumaként éli meg) oldás nélkül végigkíséri a gyermek, későbbi felnőtt életét.

Amennyiben a szülést megindítják, és nem a gyermek indul el önszántából, akkor kötődési nehézségei lesznek, nagyon nehéz a leválása az édesanyjáról.

Azoknál a szüléseknél ahol nem engedték, hogy a gyermek saját erejéből szülessen meg, (császározták, kinyomták, …) nagy számban jelentkeznek gátak a feladatok megoldásában. Jellemző az új feladatok elkerülése, félénkség, szorongás, ha nekilát ezeknek a feladatoknak, szinte mindig feladja, sikertelenség érzése párosul a feladatmegoldáshoz. A másik végletet a „fejjel megyek a falnak” kifejezés jól leírja.

A gyermek átveszi édesanyja traumáját, de saját traumát is megélhet a születése kapcsán.

A különböző születés traumafeldolgozó módszerek leírásánál, vagy a velük foglalkozó emberekkel beszélgetve látok, hallok utalást a trauma következményeiről. Óvónő ismerőseimtől is hallottam, hogy a gyermekek bizonyos játékokhoz viszonyulásából is meg tudják különböztetni, hogy ki született császármetszéssel.

Interneten keresgélve egyelőre csak biológiai kutatásokról olvashatunk a szülések összehasonlítását illetően. Az egyik legfrissebb hírt a császármetszés és a hüvelyi szülés összehasonlításáról, és viselkedésre is vonatkozó hatásáról az Origón lehetett olvasni:

„Az UCP2 fehérjéről korábban kimutatták, hogy termelődését a sejteket érő stressz váltja ki, és hogy szerepet játszik a zsírok sejten belüli felhasználásában. Mivel a zsírok az anyatej fontos összetevői, feltételezhető, hogy az UCP2 serkentése a természetes szülés során segítheti az anyatejes táplálkozásra való átállást a születés után. A sokoldalú fehérjéről továbbá az is ismert volt, hogy szerepe van az idegsejtek védelmében, valamint az idegsejtek közötti szinapszisok kialakulásában.

A kutatók azt találták, hogy a természetes szülés fokozta az UCP2 termelést a hippokampusz idegsejtjeiben. Ez az agyi régió felelős többek között a rövid és a hosszú távú memóriáért. Az UCP2 termelés növekedése – amely feltételezhetően a hüvelyi szülés során fellépő oxigénhiánynak köszönhető – nem volt megfigyelhető a császármetszéssel született egerekben. Ha kiütötték az UCP2 fehérje génjét vagy kémiai úton gátolták az UCP2 működését, az hátráltatta a hippokampusz idegsejtjeinek és hálózatainak fejlődését és kedvezőtlenül hatott olyan felnőttkori viselkedési jellegekre, amelyek összefüggenek a hippokampusz működésével.” /A csecsemő agyfejlődése függ a szülés módjától/

Hiányoznak a lelki fejlődés blokkjait, a feladatok megoldásához való hozzáállását a szülésvezetés módjával összehasonlító tanulmányok.

Nincsen adat, arról, hány gyermeket ér trauma születése során, és hányat hagynak figyelmen kívül.

A hibák helyrehozásában nincs lehetetlen, csak két feltétele van:

  • Felismerni és megnevezni a problémát
  • Megkeresni a megfelelő kezelést,gyógymódot

Úgy látom, nagyon igaz a szülés- születés körüli helyzetre is dr. Bagdy Emőke pszichológus „És ha elrontottuk, tudunk javítani később?” kérdésre adott reményteli, de feladatokat is rejtő válasza:

„A legkorábbi kapcsolatok hiánya nem pótolható. De nincs végzetes helyzet, mindenen lehet segíteni. A korai rossz kapcsolati minták pszichoterápiával felülírhatók. Tudom, hogy így van, ezért felelősséget vállalok. Csak nem lehet pszichoterápiára küldeni egy nemzedéket. A mai emberek érzelmileg, kapcsolatilag analfabéták. Ezért hoztam létre a Szülők Iskoláját, a Pedagógusok Akadémiáját. Hogy akik a gyerekkel vannak, tudják, hogyan működik a lélek. Ami jó a gyereknek, az jó a felnőttnek is.” /„Vedd az öledbe a babát, ringasd, és megnyugszik”/

“Összegzés” rész

Kutatómunkám és tapasztalataim alapján állíthatom, hogy a születés és szülés az élet egyik legjelentősebb eseménye.

Személyesen is megtapasztalhattam: a várandósság, szülés, születés időszaka egyszeri megismételhetetlen esemény mind az anya, az apa és a baba számára. Egy új család születése. Hogy ez az esemény felemel, vagy lesújt, túléljük, vagy megéljük, rajtunk és a minket körülvevő személyeken múlik.

Feltevéseim beigazolódtak.

A poszttraumás stressz zavart nem, vagy csak nagyon ritkán diagnosztizálják a szülés után. A szakemberek és így az emberek sem ismerik. Az, hogy tüneteit a szülés velejárójának tartják, azt mutatja, hogy viszonylag sok van belőle.

A szülés- és születésélménynek erős hatása van a családok hosszú távú életére. Ez igaz személyekre bontva és közösségként is. Amennyiben negatív élmény, trauma történik és nem dolgozzák fel, akkor hosszú évekig tartó nehézségekkel, akár a család széthullással is járhat.

A gyermeket születési traumája gátolhatja a képességei kibontakoztatásában, és a társadalomba való illeszkedésben.

A szülés körüli segítők, védőnők, szakemberek még nem tudnak a trauma kialakulásának okairól, ha mégis hallottak róla, nem biztos, hogy a merev szabályok miatt tenni tudnak az elkerüléséért.

A PTSD megelőzhető, felismerése után pedig gyógyítható.

A PTSD történetéből kiderül, erős összefogásra van szükség, hogy bekerüljön a köztudatba és kutatások célpontjává váljon a szülés-, születés lelki hatása is.

Kérdés, hogy a „Nők elleni erőszak” mozgalma, a „Háborítatlan szülés” mozgalma, a pszichológusok, esetleg mind a három összefogva karolja-e fel eredményesen ezt az ügyet.

 

Kernné Mihácsi Melinda:  70/3195317

Egy kis információs film a németországi dúlákról

2016. február 09., 23:33

Ez nem csak egy gyermek születése, hanem egy nő anyává válása is.

…és sok nő keres egy megbízható és szülésben járatos beszélgető partnert és megbízható embert, aki mindig elérhető és a szülés alatt folyamatosan vele és a leendő apával van.

Dúláknak segíteniük kell a mamákat, mert a szülésnél szükség van  “Manókra”.

Emmy, 6 éves

Születés! Szülés

Az én vízióm: technika helyett biztonság

A szülés: természetes, erővel teli, kreatív, szociális, női erö, saját élmény,
Mi próbáljuk a nőket a saját szülésüknél támogatni.

Egy dúla a szülést természetes folyamatnak és kulcsfontosságú eseménynek tartja egy anya életében, amelyre örökre emlékezni fog!

Rajongás, öröm, erő

Egy szülés néhány óráig tart, de az élmény róla mindörökké megmarad

Nina Huber

A szülés fényében váratlan erők folynak

Dúlával születni/ gyógyulni

A dúla helyet teremt a békés szülésnek

Gazdag és érintett az életem és az én szívem.

A dúlamunka egy szív szolgálat

 

Kernné Mihácsi Melinda:  70/3195317

Köszönet 2016 január

2016. január 12., 23:25

Köszönöm, hogy megosztjátok velem, amikor kezelés(ek) után gyakori fejfájások ritkulnak, félelmek tűnnek, észrevesztek olyan dolgokat, jelzéseket az életetekben, amikre eddig nem néztetek rá. Elindultok azon az úton, mikor végre önmagatok lehettek. Hangban, megjelenésben, jelenlétben, munkában, kapcsolatokban… Köszönöm, a felkereséseket a megingásoknál vagy a romokból való építkezésnél. Milyen utak nyíltak meg? Mit láttatok meg, a beszélgetésben, a kérdésekben? … Az az érzés leírhatatlan, mikor együtt készülünk gyermekeitek fogadására, és beengedtek a támogató körbe az új élet érkezésekor és utána láthatom, hogyan nyílnak ki ők abból a bimbóból… Jó érzés veletek örülni, elismerni a változást, amit a világba hoztatok, a világba hoztam. Mit hozhatunk létre? Mivel tehetjük még jobbá az életünket, a világot?

Kernné Mihácsi Melinda:  70/3195317